Valami lehet a csigákban, ami sajttal keverve különös hatást fejt ki. Hogy miért? Tessék megnézni a franciákat! Míg mindenfelé sorra jönnek ki az n+1 II. Világháborús, esetleg „mentsdmegaföldet-tevagyazutolsóreményünk” FPS-ek, az egy kaptafára készülő stratégiák, vagy éppen a már szinte unalomig ismételt MMORPG-k, ők általában olyan játékokon dolgoznak, melyeket igen nehéz beskatulyázni. Persze ez a „különcség” nem mindig vezet jóra, de ha egy olyan profi csapat áll a háttérben, mint a Ubi Soft (igen, tudom, hogy nekik már csak maximum Burundiban nincs képviseletük, de az én szememben franciák maradnak), megvan rá az esély, hogy nagyon jól fogunk szórakozni. Ez az esély a Beyond Good & Evilben is megvolt, a fejlesztők pedig olyan jól használták fel, hogy... nos, elég a végső pontozásra nézni és már sejthetitek. :-)

A játék Michael Ancel vezetésével készült (ha valaki nem tudná, ő többek közt Rayman megalkotója), és ha röviden akarnám jellemezni, azt mondanám, hogy a Zelda Wind Waker rövidített, európai szemnek kellemesebb kiadása. Van viszont egy olyan gyanúm, hogy bár itthon már szinte ingyen lehet Gamecubehoz jutni, sokatoknak a fenti leírás nem mond sokat, így inkább kifejtem bővebben.

A BG&E egy akció-kalandjáték – többek közt. Van benne egy rakás lopakodás, egy rakás verekedés, kicsit kevesebb párbeszéd, sok mini-játék, mindez pedig egy elragadó történettel van nyakon öntve. Egy Jade nevű fiatal lányt fogunk alakítani, aki egy Hillys nevű, szigetekből álló bolygón él. E bolygó éppen támadás alatt áll, egy idegen faj, a DomZ egyre gyakrabban tör be a légtérbe, néha meteoritok, máskor óriás szörnyekképében. Érdekes módon nem a feltétlen pusztítás a céljuk, igen sok foglyot is ejtenek. Hillys egyetlen reménye egy piciny, de annál is erősebb katonai csoport, az Alfa Szekció, akik érdekes módon szinte mindig a megfelelő időben a megfelelő helyen vannak. Természetesen vannak, akiknek ez több mint gyanús, így létezik egy titkos szervezet, az Iris Hálózat, akik folyamatosan azt terjesztik, hogy az Alfa katonák sisakja alatt nemcsak harcedzett profi fejek vannak, hanem néhány kellemetlen titok is. Erről viszont mi a játék elején nem sokat tudunk, hiszen Jade munkájára nézve egy árvaház vezetője, illetve fotóriporter. Azoknak a gyerekeknek segít, akiknek szüleit a DomZok rabolták el. Az idillikus képet egy támadás zavarja meg – és itt kezdődik maga a játék –, mely ellen, mivel pénz hiányában nem tudunk védekezni, harcolni kell. A csata folyamán (mely egyfajta tutorial rész is, megtanít minket Jade fő fegyvere a dai-jo bot használatára) elkap minket egy nagyobb DomZ gonosz, Jade pedig érdekes álmot lát, mikor a „szemébe” néz. Egyedül Pey’J bácsikánk segítségével tudunk kiszabadulni a szörny karmai közül, majd beleverni a földbe. Persze végszóra az Alfa Szekció katonái is megérkeznek, maga a történet pedig innen indul majd.

Úgy vélem igen érdekes alaphelyzet ez, és higgyétek el nekem, innen csak érdekesebbé válik! A játék ugyanis nem egyszerűen pályákból áll, hanem fogja magát, és elénk/alánk rakja Hillys néhány szigetét. Természetesen feladataink azért többé-kevésbé kötöttek, így eltévedni nem igazán tudunk, viszont meglepően sok helyen tudunk a történetet abszolút nem befolyásoló kalandokba keveredni. Oh, és még mielőtt elfelejtem! Hillys világa egy picit fura. Megszokhattuk már néhány kalandjátékban, vagy RPG-ben, hogy nem csak emberek szerepelnek benne, ez a világ viszont ebből a szempontból még furább, ugyanis az embereken kívül hanem humanoid tehenek, rinocéroszok, kecskék, vagy éppen cápák is élnek benne. Sőt, Pey’J bácsikánk is egy emberszabású disznó (viszont nem kell semmi elméletet sejteni a fajok keveredéséről, ő csak azóta Jade bácsikája, mióta szülei különös körülmények között eltűntek). Érdekes megoldás, ez tény, de igazából magát a játékot nem befolyásolja, csak picit színezi.

De mi is lesz a dolgunk? Nos, igazából nem sokat akarok erről írni, mert valószínűleg sok poént le tudnék lőni, de a történet szerint nyomoznunk kell majd, hogy mi is áll a DomZ támadások hátterében. Ehhez pedig egyik legerősebb fegyverünk – ha hiszitek, ha nem – a fényképezőgépünk lesz! Mint említettem, Jade fotóriporter, és feladat az lesz, hogy bizonyos nyomokat gyűjtsön össze. Ezeket kell majd a bázisra továbbítanunk, hogy ott megoszthassák a néppel a leleplező riportokat. Ezen kívül azonban még két főbb feladatunk lesz, melyeket ugyan nem fontos 100%-ra teljesíteni, de megéri, mert kellemes ajándékokat kapunk, ha megvannak. Egyik feladatunk a fényképezés lesz, állatok fényképezése. Még valamikor a játék elején kapunk egy megbízást, miszerint Hillys élővilágának minden egyes fajából le kell egy egyedet fényképeznünk. Összesen több mint 50 különböző élőlénnyel fogunk találkozni az egészen pici rovaroktól kezdve a kisállatokon és az embereken keresztül néhány szörnyig, melyekről egy-egy sztárfotót kell a szerkesztőségnek elküldenünk. Ezekért cserébe pedig pénzt, illetve egy-egy tekercs film (buta világ, az űrutazást már feltalálták, a digitális kamerát pedig nem) után pedig legtöbbször egy gyöngyszemet kapunk. Második részfeladatunk ezen gyöngyök begyűjtése lesz. 88 gyöngy van összesen, ezeknek úgy a kétharmadát kötelező lesz felszednünk, a maradékot csak a szemfülesebbek találják meg. Ezeken kívül pedig még nagyon sok apróbb feladatunk lesz, például játszhatunk majd egy érdekes táblajátékot, motorcsónak versenyezhetünk, stb.

Ami viszont engem szíven ütött, az a környezet, melyben e feladatokat végrehajthatjuk. Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy a BG&E grafikája lenyűgöző, egyértelműen az élmezőnybe tartozik. A környezet gyönyörű szép, a kicsiny szigeteket övező víz hűen tükrözi vissza a repülőket, a hajókat, vagy éppen a gigantikus repülő szörnyeket. Ami viszont engem abszolút ámulattal töltött el, az a karakterek animációja, illetve arcjátéka. Bevallom, ez utóbbi a vesszőparipám szokott lenni, a Soul Reaver második része óta (ami gyönyörűen bemutatta, mit el nem lehet játszani a karakterek arckifejezéseivel), de Jade mimikája mindent felülmúl. Arcának lágy vonalain annyira tükröződnek az érzelmek, hogy bevallom, percekig ültem a játék három lemezét bámulva, és megpróbálva kitalálni, mi az a megoldás, amitől ennyire kifejező lett. De Pey’J disznó létére is rettentő jó karakter, a későbbiekben pedig megismerkedünk majd Double H-el, aki a kitűnő katona sztereotípiájának tökéletes mintapéldánya. A készítők pedig kitűnően keverték ezek az animációkat, így egy-egy átvezető animáció (melyek egyébként egytől egyig a játék motorjával készültek) egy kisebb filmnek is beillene.

A kitűnő grafika mellé hasonló minőségű hang és zene társul. A szinkronhangok profik, átérzik a szerepüket, Jade hangja nekem valamiért különösen tetszett. Kicsit viszont zavart, hogy a játékban a főbb szereplőkön kívül senki nem szólal meg, csak írott kommunikáció van. A zene... na, az megint valami őrülten jó. Meg kell mondanom, hasonló stílusú játékok közül egy másik francia játék volt nálam az etalon (többek közt) zeneileg, az Adeline által fejlesztett Little Big Adventure. Eddig. Ugyanis az itt felhangzó dallamok szinte azonnal a szívembe férkőztek, egyszerűen imádtam hallgatni a hajózás közben felcsendülő dallamokat, de természetesen a ritmusosabb, vagy szomorúbb zenék is kitűnően sikerültek.

A konzolokra is fejlesztett játékok PC-s változatainak rákfenéje általában az irányítás szokott lenni. Én például nagyon szomorúan konstatáltam, hogy az amúgy kitűnő Metal Gear Solid 2 irányítása billentyűzet-egér kombinációval igen nehéz lett. Itt ellenben egy kevéske tanulás után nagyon jól rá lehet érezni a helyes irányításra. Ráadásul ebben a játékban egyszerűen nincsenek olyan ügyességi részek, ahol centire pontos ugrásokat kellene végrehajtanunk, így az itt lévő ugrás gomb szimplán a vetődésre használható. Viszont ne higgyétek, hogy olyan könnyű dolgotok lesz! Mint említettem, elsősorban rengeteg lopózkodás lesz, de egyszer-egyszer lézerrácsok mellett kell elnavigálnunk, vagy éppen vad szörnyekkel verekednünk. Viszont újra meg kell említenem, az irányítás pillanatok alatt a kezünkben lesz, így ebből a szempontból nem kell félnünk, a legbonyolultabb manővereket is gond nélkül fogjuk tudni végrehajtani.

Mit mondjak, ez a játék egyszerűen lenyűgözött. Egyetlen hibát tudok megemlíteni, olyan bő húsz óra alatt végigjátszható, és sajnos ha elsőre mindent megtaláltunk, újbóli végigjátszáskor már nem sok újdonságot mutat. Ezt a hibát viszont a készítők egy huszárvágással, illetve egy ún. internet-kóddal oldották meg. Minden egyes mentéskor kapunk egy speciális, több karakterből álló kódot, melyeket a játék internetes oldalán beírva különböző exkluzív képeket, videókat kapunk, sőt, lehetőségünk van egy olyan kódot is kapni, melyet majd a játékban kell beírnunk, hogy egy bónusz tárgyat kapjunk!

A Ubi Soft tehát a XIII és a Prince of Persia után újból olyat tett le az asztalra, melyre méltán lehet büszke. A Beyond Good & Evil szinte tökéletes játék, mely mostantól egy olyan lécet képez az akció-kalandok műfajában, melyet nehezen hiszem, hogy előbb-utóbb át tud valami ugrani.

Oldal: Története:
Beyond Good And Evil:Fontosságok_ _ - © 2008 - 2024 - xerwatt.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat